Kezdjük talán a legkezdetlegesebbel,
mely a „Csináld magad” (Do It Yourself – DIY) mozgalom nélkül aligha jöhetett
létre. Melyhez nem elég csupán lelkesnek lenned, de
megfelelően magányosnak kell érezned magadat ahhoz, hogy egy robottal kezdj nekiállni egyénizni.
Viccet félretéve, egész kis
ügyes darabot sikerült összedobni, a mindössze 500 dollár alatti összegből. A
koncepció alapján mind a labdát, mind az ellenfél mozgását egy lefelé néző
kamera figyeli, és ezt rögzíti egy képfeldolgozó rendszer. A robot "agya" egy mindössze 800 MHz-es Pentium 3 PC, és egy Javaban megírt szoftver.
Innentől a gép, a feldolgozás után, mikrokontrollereken keresztül mozgatja a rudakat.
Azonban a projekt alatt
felvetődött néhány probléma: alapvetően semmi sem volt elég nagy (pl.
fogaskerekek) vagy gyors ahhoz, hogy élvezetes legyen a játék.
Tanulság: több pénz,
és nem megfelelő eszközök nélkül, sajnos, aligha érhetünk
el áttörést. Az egészet amúgy négy mérnök követte el, a Georgia Tech jóvoltából.
Az ausztrál Adelaide Egyetem hallgatóinak egy csoportja összeállt, hogy ők is robot csocsósokat teremtsenek: vagyis létrehozzanak egy teljesen önmagától működő, versenyképes asztalt.
A mozgásérzékelőkkel működő rendszer, egy kamera és LED érzékelők segítségével nyomon követi a labda mozgását az asztalon. Az információkat a hallgatók által megbuherált szoftver olvassa és dolgozza fel. A szoftvere sokkal fejlettebb, mint a fentebb említett gépnek. Ugyanis, míg a PC alapú gépbe betáplálják a parancsokat, addig a Kinetix 2000 hajtásszabályozásért felelős technológia tulajdonképpen ellenőrzi a játékot.
Természetesen, támogatók nélkül itt sem juthattak volna előbbre a hallgatók. Így a hallgatók nevében is köszönjük szépen a Sage Didactic- és Rockwell Automation-nek!
Nos, az már biztos, hogy nem lehet olyan rossz munkaidőben is a csocsóval foglalkozni, még akkor sem, ha robotokról van szó.
Nem utolsó sorban itt van a legmodernebb csocsórobot, a KiRo. A kutatásokat arra fel kezdték meg a német Freiburgi Egyetem informatika intézetében, hogy elősegítsék a mesterséges intelligencia és a robotika fejlődését. Végül is, jó ürügy egy meccsre!
A többi robothoz hasonlóan szintén egy kamera érzékeli és követi a labdát, és a rudakat, valamint az egész játékteret. A kamera másodpercenként ötvenszer készít képet a labdáról, ezt küldi tovább a beépített számítógépnek. Az intelligens szoftver ezután gondolkodik azon, hogy milyen lövést is válasszon.
A KiRo kilenc napon belül több emberszerű csocsóssal is harcba szállt, köztük többségében kezdő és amatőr besorolású volt. Annyira nem meglepő, hogy az esetek nagy százalékában a robot győzedelmeskedett. Azonban, fél-profi játékosokkal szemben már csak néhány játékot sikerült megnyernie. A romló tendenciát nem el rontva, profi játékosok ellen már egyáltalán nem tudott győzni. A képre kattintva láthattok egy videót, ahol épp Thierry Müller, német válogatott játékossal vív egy meccset.
 |
| Thierry Müller játszik a robot ellen |
Bernard Nebel, a KiRo egyik fejlesztője szerint, a robotot meg kell tanítani a labda megállítására, valamint a passzolásra, különben félő, hogy az ügyesebb csocsósok mindig meg fogják verni a robotot. Habár céljuk KiRo-val inkább olyan módszerek alkalmazása, melyeket más területeken is fel tudnak használni (pl. szervíz robotok, oktatás stb.), ahhoz képest KiRo elég sok versenyen megjelent. Ott volt a 2002-es, Ausztriában megrendezett Garlando VB-n is.
Azért valljuk be, egy robot mindenképpen jó játékospartner. Nem lesz dühös, ha többedjére nem sikerül úgy lőnie a labdát ahogy, és mindig ugyanazt a formáját hozza, függetlenül az aktuális lelkivilágától. Ugyan nehéz eldönteni a nemi hovatartozását, de talán az "unisexisége" miatt igen kapós lehet. :)
Azért valljuk be, egy robot mindenképpen jó játékospartner. Nem lesz dühös, ha többedjére nem sikerül úgy lőnie a labdát ahogy, és mindig ugyanazt a formáját hozza, függetlenül az aktuális lelkivilágától. Ugyan nehéz eldönteni a nemi hovatartozását, de talán az "unisexisége" miatt igen kapós lehet. :)
Igaz, egyelőre ezek a fejlesztések a csocsóasztal egyik oldalát teljesen elfoglalják, így nem gondolva az éppen játékpartnert keresőkre.
Ha meg csak egyedül szeretnél otthon játszani, akkor ott van KiRo-nak a kereskedelemben is kapható változata: a StarKick.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése